Miért nem szabad ültetni a babát?
Az előző cikkünkben meséltünk már arról, mit jelent a szabad mozgás biztosítása, és miért kiemelten fontos a baba megfelelő mozgásfejlődése szempontjából.
Kiemelten fontos kitétele, hogy nem szabad a babát addig ültetni, míg önmagától erre nem képes. Most nézzük meg, miért ennyire fontos ezt a szabályt betartani ahhoz, hogy a kisbabánk egészségesen fejlődjön, és később ne alakuljanak ki nála emiatt betegségek és fájdalmak.
Mit jelent az ültetés?
Ültetésről akkor beszélünk, mikor a baba még nem tud önállóan ülni, hanem a felnőttek kényszerítik ebbe a testhelyzetbe. Ez igaz az etetőszékre, a babafotelra, a bébikompra, a fürdetőkarikára, sőt még arra is, mikor a kanapé sarkának döntjük a hátát, vagy párnákkal támasztjuk ki.
Mi a megengedett?
Vannak olyan testhelyzetek viszont, amik naponta pár percre megengedettek, nem rontják a baba egészségét. Fontos, hogy ezeknél a baba háta nem egyenesen van kitámasztva, hanem a hát görbületét követve, például mikor a szülő ölében hátradőlve ül, vagy ilyen jó megoldás a pihenőszék, melynek nem merev az anyaga, így a baba félig fekvő helyzetben ülhet, vagy az autósülés, melynek szintén direkt olyan a kialakítása, hogy megfelelően támasztja a pár hónapos baba hátát. Fontos azonban, hogy ezeket sem szabad hosszú ideig alkalmazni, inkább többször egy nap, de csak pár percre helyezzük bele a babát. Ugyanígy jó megoldás egy még ülni nem tudó baba ölben való etetése, hiszen stabil ülés nélkül etetőszékben nem ajánlott megkezdeni a hozzátáplálást.
Mikortól mondhatjuk, hogy tud ülni?
Ha a babát letesszük a hasára vagy a hátára, majd önmagától felül - vagy négykézlábas helyzetből kiül vagy oldalfekvésből felnyomja magát. Különbséget kell tenni astabil ülés és a támaszkodó között.
Miért fontos, hogy önmaga tanulja meg felvenni az ülőpózt? Miért káros az ültetés?
Ha nincs ültetve a baba, akkor az ülés megtanulásának minden mozzanatát szépen egymás után tanulja meg, és miközben kísérletezik, kialakul nála a biztonságos mozgás. Ha ültetjük, a baba nem megy végig ezen a tanulási folyamaton, nem tudja megfelelően kontrollálni, nem tanulta meg, hogyan kell egyensúlyozni, ültetve nem erősödnek meg hozzá az izmai, nem alakul magától a csont szerkezete. Éppen ezért a hosszútávú ültetés később egy sor egészségügyi problémához vezethet.
Ne feledjük, hogy a sokat ültetett baba, mivel ülve jobban lát mindent, szabadon vannak a kezei, megszokja ezt a testhelyzetet, míg a számára ajánlott fekvő testhelyzetet megutálja, megunja. A baba mozgásfejlődését az hajtja, hogy mindig mozog, meg akar tanulni olyan pózokat és helyzeteket, melyek ideálisabbak számára - ha ültetjük, ezt a küzdeni akarást öljük ki belőle.
Azt se feledjük, hogy míg az ülni még nem tudó baba ültetve van, nem tudja gyakorolni azokat a mozgásformákat, melyekre koránál fogva képes lenne, így lemarad a mozgásfejlődése. Pedig minden egyes folyamat nagyon fontos, egymásra épülnek, ezek készítik elő az ülést, állást, járást. Minden olyan testhelyzet kényszerítése, mely nem a baba korának megfelelő nagyban befolyásolja a későbbi tanulási képességeket. Az a baba, akit nem hagynak egyedül felfedezni, hogy mire képes a teste, hogyan kell mozogni, kontrollálni, hogy mi történik vele, nem tanul meg vigyázni magára, ügyetlenül mozog, végső soron nem tanul meg úgy esni sem, hogy közben védje magát.
