Bilire szoktatás

Előtte eröltetni nem érdemes, mert ha nem sikerül, csak csalódás éri a gyereket és a szülőket is, mindenki egyre türelmetlenebb lesz, és az egész folyamat olyan kötelezőnek, nagy elvásárnak fog tűnni a gyerek szemében. Sokszor megfigyelhető, hogy ilyenkor a kisgyerek direkt ellenáll, olyan szorongás alakul ki benne, ami hetekre, sőt hónapokra visszavetheti a folyamatot. Éppen ezért fontos, hogy a bilire szoktatást olyan időpontban kezdjük el, amikor a gyermek nyugodt, nincsenek olyan nagy változások az életében, mint például egy költözés, bölcsödekezdés, elhúzódó betegség vagy kistestvér születése.

Nézzük, hogyan ismertessük meg a kicsit a bilivel? 

Érdemes már jóval a szobatisztaság elkezdése előtt beszerezni egy bilit. Ha már hónapokkal előtte odakészítjük a fürdőszobába, a gyerkőc megnézheti, megvizsgálhatja, ismerkedhet vele. Ez azért fontos, mert sok gyerek idegenkedik attól, hogy valami teljesen új tárgy kerül oda, és azonnal el is kell kezdeni használni olyan módon, ami teljesen ismeretlen még a számára. Ha a bili már jóval előtte odakerül, akár ismerkedhet is vele úgy, hogy miközben elkísér minket a mosdóba, őt is megkérjük, hogy ruhástól üljön rá a bilire. Szinte észre sem vesszük, és a kicsi mindent kifigyel: hol tartjuk a wc papírt és mire való, mielőtt leülünk lehúzzuk a ruhát, majd vissza, ha végeztünk, lehajtjuk a tetőt és lehúzzuk a wc-t. Megfigyelhetjük, hogy sok kíváncsi gyerek idővel magától fogja a ruháját letolni, hiszen utánozni szeretne minket, és pelusban fog mellettünk szépen üldögélni, sőt ha adunk neki egy darabka wc papírt, azzal is imitálni fogja, amit mi csinálunk. 

Mikor lesz a szerepjátékból igazi használat?

Nehéz megállapítani, mikor áll készen a gyerkőc arra, hogy ténylegesen kipróbálja a bilit. Általában a gyerekek másfél éves kor körül már intenzíven érdeklődnek a bilizés iránt, esetleg sikerül is nekik egyszer-egyszer, aminek nagyon fognak veled együtt örülni. Nem szabad azonban ezen annyira felbátorodnia a szülőnek, hogy utána irreális elvárásai legyenek, és csalódjon, mikor azt tapasztalja, hogy a gyerkőc nem szól pisi előtt. Az, hogy szívesen utánoz minket, és néha még sikerül is neki, nem feltétlenül annak a jele, hogy tudja is szabályozni a folyamatot. Természetesen az is mérvadó, hogy mennyire fejlett a szókincse, sőt, hogy mennyire következetesen és odaillően alkalmazza a szavakat. Ha már tudja jelezni, hogy szeretné használni a bilit, biztassuk erre, és minden esetben kísérjük el, de ne törjük le a lelkesedését azzal, hogy elszomorodunk, ha nem sikerül. Ez még egy kezdeti kísérleti fázis, ami akár hónapokig is megrekedhet ezen a szinten, és ez teljesen normális is. 

Kezdeményezzük mi is a bili használatát

Fontos, hogy a gyerkőc ne érezze, hogy a bili használata valami kötelező rossz, de türelmesen, engedékenyen nyugodtan kezdeményezhetjük mi is a használatát. Megfigyelhetjük például, hogy mikor szokott a gyerekünk általában kakilni, és olyankor felajánlhatjuk neki a lehetőséget. Például, aki mindig reggeli ébredés után fél vagy egy órával kakil, annál érdemes reggel megkérdenzni, nem szeretne-e ráülni a bilire. Ha következetesek vagyunk, de nem erőltetjük, egy idő után a gyerek fog úgy dönteni, hogy szeretné kipróbálni, minél több pozitív élménye lesz ezzel kapcsolatban, annál többször. Ugyanez igaz a pisilésre, érdemes felkínálni neki a fürdés előtt a bilit, sőt kipróbálhatjuk, ha közben már engedjük neki a fürdővizet, akkor a hang hatására könnyebben sikerül-e neki. Soha ne ültessük rá a bilire a gyereket, ha ő nem akarja, hiszen ezzel épp az ellenkezőjét érjük el annak, amit szeretnénk. 

A bilire szoktatás egy hosszú folyamat, mely mérhetetlen türelmet igényel a szülők részéről. De ha tudatosítjuk, hogy mennyire bonyolult folyamat, melyhez sok mindenre szüksége van a gyereknek, hogy képes legyen kontrollálni, akkor nem ér minket annyi csalódás, és sokkal türelmesebben és nagyobb büszkeséggel kísérhetjük a folyamatot.