Hogyan tudunk segíteni a kisgyereknek a bölcsődei beszokás során?
Hogy a gyermek minél könnyebben és gyorsabban megszokja a bölcsődei életet, fontos előzetesen felkészíteni őt.
Semmiképp nem ajánlott elhallgatni előle a változást, a kisgyerek megérzi rajtunk az izgalmat, és ha nem tudja, hogy mi az oka vagy mire számítson, előre félni fog tőle. Beszélgessünk vele többször arról, hogy ugyan a bölcsőde kezdése nagy változás lesz mindenki életében, de nagyon jól fogja ott érezni magát, és a szüleivel is rengeteg ideje marad majd játszani.
Mielőtt elkezdődne a bölcsőde, érdemes beszélni a gyermekkel arról, mi fog történni. Meséljünk neki a bölcsődéről, a leendő gondozókról és a többi gyerekről. Használhatunk könyveket vagy játékokat is, amelyek bemutatják a bölcsődei életet, így a gyermeknek lesz egy elképzelése arról, mire számíthat. Manapság már rengeteg könyvet találhatunk, mely mesés, játékos formában mutatja be, mi történik a kisgyerekkel, mikor elkezdi a bölcsödét, mi fog ott történni minden nap.
A rendszeresség megnyugtató a kisgyermekek számára, ezért próbáljunk meg egy állandó napi rutint kialakítani, amely hasonló lesz a bölcsödei időbeosztáshoz. Nyugodtan érdeklődjünk már előre a bölcsődei munkatársaknál az ottani szokásokról, napirendről, hogy idejében be tudjunk hasonlót vezetni otthon is. Ez segíthet a gyermeknek biztonságban érezni magát, hiszen a kiszámíthatóság csökkenti a szorongást.
Nagy előnnyel indulnak a beszoktatásnál azok a gyerekek, akik a hétköznapokban is megtapasztalták, milyen a szülők nélkül eltölteni egy-két órát, például mikor a nagymamára vannak bízva. Ekkor ők már tudják, hogy anya és apa elbúcsúzik és minden alkalommal vissza is jön, ahogy ígérték. Ha nagyon előrelátóak vagyunk, ezt már megkezdhetjük a baba pár hónapos korában is, szépen fokozatosan növelve a külön töltött időt. Ha a gyermekben kialakul, hogy nem csak a szüleiben bízhat kizárólag, akkor könnyebben fog a bölcsődei nevelőkhöz is kötődni.
Mikor ott hagyjuk a nagyszülőknél majd később a bölcsődében a gyereket, sose menjünk el köszönés nélkül titokban, mert ugyan mi megússzuk a sírást, de később a gyermek megijed, mikor észreveszi, és legközelebb már előre sírni és szorongani fog. Minden alkalommal mondjuk el neki, ha el kell mennünk, és biztosítsuk arról, hogy mindenképpen visszajövünk. Jó megoldás, ha a visszatérésünket kötjük valamilyen napszakhoz, például, ha azt mondjuk neki, hogy ebédel és jövünk, vagy alvás után mikor felkel már ott leszünk. Sose húzzuk el a búcsúzkodást, legyen gyors, és mindenképpen vidáman hagyjuk ott, hiszen ha mi elérzékenyülünk, a kicsi is megijed.
Az első néhány alkalommal maradjunk ott a bölcsődében a gyermekkel egy rövidebb időre, majd fokozatosan növeljük az elválás hosszát. Így a gyermek fokozatosan szokik hozzá az új környezethez és a szülő távollétéhez. Próbáljunk pozitívak és magabiztosak maradni, amikor elbúcsúzunk tőlük. Ha a szülő nyugodt és bizakodó, a gyermek is könnyebben fogadja az új helyzetet.
A legnagyobb segítség a bölcsődei időszakra egy otthonról vitt kedvenc, aki minden percben a gyermekkel marad. Ez lehet egy játék, egy alvóka vagy egy takaró, ami mindig az otthonra emlékezteti. Legjobb választás, ha már jóval korábban adunk neki egy kedves kis állatos alvókát, akihez hozzászokik, hogy mindig vele van éjszaka, így a beszoktatás kezdetére a kisgyerek már rengeteg pozitív élményt és érzést kapcsol hozzá.
Összefoglalva, a bölcsődei beszoktatás során a szülők támogató hozzáállása és a gyermek igényeire való odafigyelés kulcsfontosságú. A türelem és a következetesség segít abban, hogy a kisgyermek könnyebben alkalmazkodjon az új környezethez és sikeresen beilleszkedjen a bölcsődei életbe.
