Anyai szeparációs szorongás
Legutóbbi cikkünkben arról beszéltünk, mit jelent a szeparációs szorongás, milyen jelei vannak és mit lehet vele kezdeni. Most azt az érdekes jelenséget szeretnénk átbeszélni, mikor az anyukának van szeparációs szorongása.
Mert hogy bizony ez is megeshet, sőt, teljesen normális, így nem kell kétségbe esned, ha a következő jeleket tapasztalod magadon: mikor másra hagyod a kicsit, csak rá tudsz gondolni és bűntudatod van, pedig végre kaptál egy pár órás kimenőt; kétségbeesetten keresed, hogyan lehetnél jobb anyuka, esetleg elszomorít, ha rajtad kívül más is meg tudja nyugtatni vagy el tudja altatni a kicsit.
Kilenc hónapon keresztül a lehető legközelebb voltál a babádhoz, a testedben hordtad, minden percben érezted, ahogy rugdos, mocorog vagy éppen csuklik, már egyetlen rezdüléséből tudtad, mit csinál, majd világra hoztad, és a szülés után ez a szimbiózis mintha még szorosabb lenne közöttetek. Nem véletlenül hívják a első három hónapot negyedik trimeszternek.
A legújabb nézőpont szerint a kisbaba koraszülötten jön a világra, hiszen az első pár hónapjában teljesen védtelen, csupán evolúciós fejlődés okozza, hogy “idő előtt” a világra jön, hiszen később akkora lenne a koponyája, hogy nem férne ki. Így tehát nem csoda, hogy ahogyan az újszülött legszívesebben minden másodpercét az édesanyján töltené, úgy az anyukának is teljesen természetes igénye, hogy minél több időt töltsön a kisbabájával. Az anyai ösztönök azt súgják, ne hagyd másra, hiszen te vagy számára a legmegfelelőbb, te tudsz megadni neki mindent, amire szüksége van.
Ez egy teljesen természetes reakció, ami bár idővel enyhül, elmúlni sosem fog. Azért nagyon fontos, hogy ahogy a baba nő és kezdi felfedezni a világot, te se felejts el idővel visszatérni önmagadhoz.
Ha van lehetőség egy-egy órára rábízni egy családtagra a picit, egy kis vásárlás vagy egy jó fodrász után felüdülve térhetsz vissza hozzá.
Nagyon fontos mottó: boldog anya, boldog baba. Ne legyen bűntudatod, amiért néha nem minden róla szól, hiszen nagyon fontos, hogy ne merülj el teljesen az anyaszerepben, idővel érdemes megtalálni a tökéletes egyensúlyt, hogyan lehetsz magabiztos nő, odaadó feleség és anyuka is egyben. Az anyasággal járó 0-24 órás készenlét, az éjszakázások, az, hogy egy kis életért te vagy a felelős, és egy ideig az ő érdekeit a sajátod elé kell helyezni, hosszútávon felőrli az embert, türelmetlen lehetsz, úgy érezheted, soha nincs időd semmire, nem vagy képes mindent megcsinálni, amit elterveztél, tehetetlen vagy.
Tudd, hogy nem vagy egyedül ezekkel az érzésekkel! Sokat segít, ha felkeresed hasonló édesanyák társaságát, egy jó kis babakocsis séta barátnő aranyat ér. Érdemes felkutatni a helyi baba-mama klubokat is, ahol találkozhatsz anyabajtársakkal, akikkel megbeszélhetitek a mindennapi problémákat, miközben a gyerkőcök is kedvükre játszhatnak együtt. Hidd el, felszabadító érzés a sok-sok babás óra után felnőttek társaságában is eltölteni egy kis időt.
